Juhász Géza:

A Btk. és a relativitás

Képzeljük el, hogy egy kisvárosi hulladékfeldolgozó Kft. vezetője bejelenti: a városi önkormányzat ötvenmillió forintnyi hamis tízezressel fizetett cégének. A Kft vezetősége tanakodott a kialakult helyzetről, s úgy döntött, a cég veszteségeinek mérséklése céljából játékot szerveznek. A résztvevők először be kell, hogy fizessenek 3000 forint részvételi díjat, majd fejben össze kell adniuk három, kalapból kisorsolt kétjegyű számot. Aki a helyes eredményt mondja, jutalmul megkap egyet a ránézésre igazinak tűnő hamis tízezresek közül. Az igazgató sajtónyilatkozatában közli azt is, hogy az érdeklődők szeptember 15-től 20-ig élhetnek a játéklehetőséggel a Kft. telephelyén, a Kossuth utca 230. alatt. A Kft. a rendezvény hírét jónevű tévés műsorvezetők szerepeltetésével is öregbíti: ők közlik a játékosokkal, eltalálták-e a helyes összeget. Az esetnek híre megy, egy héten át foglalkozik az üggyel minden rádió és újság. Megszólalnak az adóhivatal tisztviselői, s kifogásolják, hogy az ötvenmilliós fizetésre miért nem banki átutalás formájában került sor. A polgármester arra hivatkozik, el akarták kerülni a csúszást a fizetéssel, mert nincs pénzük késedelmi kamatra, s hivatalában éppen sok volt a készpénz, ráadásul a bank nem vette tőlük át, amikor be szerették volna tenni a polgármesteri hivatal folyószámlájára - azt mondta a banki pénztáros, gyanúsan villódznak a bankók fémszalagjai. A városi rendőrség azt tanácsolta a polgármesternek, adjanak túl mihamarabb a bankókon, nehogy veszteség érje az önkormányzatot. Akkor ugyanis kevesebb jutna a rendőrök megjutalmazására. A vizsgálat a pénz hamis voltát csak a cégnek történt fizetés után igazolta be. Több helyütt megírják, hogy a Kft. emberei mintha épp a "hamis pénz kiadása" elnevezésű bűncselekményt követnék el. Az adóhivatal szakemberei az akció idején látogatást tesznek a helyszínen, s ellenőrzik, hogy a részvételi díjról kiállítja-e a nyugtát a Kft. A városi rendőrség is olvassa az újságban a híreket, de nem tesz semmmit a játék megakadályozására. Biztosítják ugyan a rendet a helyszínen a sok tolongó érdeklődő miatt, a hamis pénzt azonban nem foglalják le. A kapitány szerint a Kft. által szervezett játék nem ütközik a Büntető törvénykönyvbe, hiszen a Btk. azon tétele, mely szerint tilos "hamis pénzt ... forgalomba hozni", csak arra az esetre vonatkozik, ha valaki a hamis pénzt úgy adja át, hogy közben nem fedi fel annak hamis voltát; így a rendőrségnek nem dolga megakadályozni az ötezer darab hamis tízezres kiosztását. Különben is, a rendőröknek a játék valamennyi résztvevője azt vallja, hogy a hamis tízezrest nem pénzjutalom gyanánt vette át, hanem értéket nem képviselő ajándéktárgyként, s figyelmeztették is őket, nehogy fizetésre használják. A hamis pénz ismeretlen előállítója által elkövetett pénzhamisítás miatt pedig azért nem indítanak nyomozást, mivel nem érkezett még feljelentés.

Vagy képzeljük el, hogy a Kft. kukában talált élő csecsemőt hirdet meg árverésre. Vagy mérgezett lisztet talál, s azt kínálja továbbértékesítésre kereskedőknek. Vagy szavazólapokat árul az országgyűlési képviselőválasztás előtti napokban. Vagy embercsempészési vállalkozását reklámozza, esetleg kettős házasságot anyakönyveztet, netán 17 éves fiúkkal folytatandó szexuális aktusokat szervez férfiaknak. S mindehhez az önkormányzat, a rendőrség és a tisztiorvos asszisztál.

Nehéz elképzelni, hogy így történjen, hogy a hatóságok rá se hederítsenek egy ország-világ előtt elkövetett nyilvánvaló bűntettre, sőt még mentegessék is a sajtónyilatkozataikban.

Pedig megtörtént. Valamennyi példával megegyező módon olyan bűnügyben, melynek elkövetőjét a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. A különbség csak az, hogy az elkövetett bűncselekményt a Büntető törvénykönyv "üzletszerű kéjelgés elősegítésének" nevezi. A 205. § szerint aki épületet vagy egyéb helyet üzletszerű kéjelgés céljára másnak rendelkezésére bocsát, bűntettet követ el. Mi több, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha ezt bűnszervezet tagjaként követik el. A Forma-1 "türelmi zónájáról" jóelőre megírták, hogy azt egy Kft. működteti. A törvények szerint azonban csak az egyéni prostitúció legális, mások prostitúciójának szervezése bűntény. Aki "bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat", az nem is három, hanem öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nyilván ez érvényes arra is, aki bordélykempinget tart fenn.

A tulajdonos férfi a nyitás előtt 5 nappal azt nyilatkozta, hogy "a zónában fix áron kötnek üzletet a lányok" - lám, az egyéni prostituáltak piaci versengése mínusz 5 nap alatt kartellesedésre vezet. Szó volt arról, mennyiért bérlik a prostituáltak a fülkéket, s egy újság kiszámolta azt is, a bérbeadó kifizetéséhez hány klienst kell kielégíteniük.

Politikusaink a prostitúció kapcsán nem egyedi bűnügyekben, de még csak nem is szervezett bűnügyekben, hanem legalizálási koncepciókban gondolkodnak: Demszky Gábor és Pusztai Erzsébet után egy kisgazda képviselő is javasolta "az emberkereskedést és mások prostitúciója kihasználását" tiltó New York-i egyezmény felmondását (kihirdette az 1955. évi 34. törvényerejű rendelet). A nyilvánosság előtt senki nem javasolta, hogy hagyják figyelmen kívül a hatályos Btk.-t. Igaz, az alkalmazását sem javasolták. Hogy a bordélykemping törvénybe ütközik, a riportok és Borai Ákos BM-főosztályvezető sugallata szerint ez a törvény hibája, s nem a prostitútoroké.

Nem tiltakoztak a jogvédő szervezetek. Azok sem, amelyek egyébként precízen fel szokták kapni a fejüket a jogsértésekre, különösen a rendőrségéire.
2000. augusztus 18.







 
logo
  a prostitúció visszaszorításáért
(C) copyright: Minden jog fenntartva - All rights reserved
Nyitóoldal