Állásfoglalás a vigalmi negyedek ellen

Borai Ákos rendőr ezredes, a Belügyminisztérium főosztályvezető-helyettese ismét vigalmi negyedek létesítését javasolta. Borai Ákos élesen szembehelyezkedik a korábbi esélyegyenlőségi miniszter állásfoglalásaival. (Lásd például: "Nemet mondunk a prostitúcióra", 2003. november 17., "A prostitúció és az emberkereskedelem visszaszorítását célzó nemzeti stratégia alapelvei", 2004. május 28.)

Borai ezúttal azzal érvel, hogy az EU számára problémát jelent az emberkereskedők által Magyarországról Nyugatra hurcolt, prostitúcióra kényszerített nők és lányok tömege.

Borai valójában nem az emberkereskedelem visszaszorítására javasol hathatós intézkedéseket. Ellenkezőleg: a nő- és lánykereskedelem hazai felvevőpiacát szeretné bővíteni a vigalmi negyedek létrehozása révén.

Borai azzal a már mindenütt megcáfolt hiedelemmel áltatja a közvéleményt, hogy a prostitúció piacának legalizálása rendet, tisztaságot, békét és jelentős adóbevételeket hozna, s a maffia kiszorítását eredményezné.

Azonban a tudományos és gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a prostitúció iránti szükségletet csak az emberi jogok súlyos, ismétlődő megsértésével lehet kiszolgálni. Ezt támasztja alá közvetve az is, hogy még Borai is a Nyugatra irányuló, erőszakos és tömeges nőkereskedelem létére hivatkozva javasolja legalizálni a magyar nők belföldön történő prostituálását.

A prostitúció legalizálására már számos országban tettek kísérletet. Közülük pozitív példaként Magyarországon leginkább Hollandiát és Németországot szokták emlegetni. Ám a nők férfiak általi szexuális kizsákmányolásának engedélyezése soha, sehol nem vezetett a nők és lányok elleni prostitúciós célú erőszak, az emberkereskedelem és a gyermekprostitúció csökkenéséhez. Épp ellenkezőleg: a leggyorsabban ezekben az országokban hízott a szexmaffia, ugrott meg a prostitúcióba kényszerített nők és gyermekek száma, oda hurcolják be az emberkereskedők a legtöbb külföldi nőt és lányt, s ott lepi el leginkább a városokat a pedofília és a nyilvános pornográfia "kultúrája".

A prostitúció legalizálásának irányába tett minden lépés a nők jogainak társadalmi méretekben történő sárba tiprását jelenti. Az egész nőtársadalom látja kárát annak, ha elfogadottá, nyilvánosan és a magánéletben vállalhatóvá válik a nők szexuális használati tárggyá alacsonyítása.

A prostitúciót tehát visszaszorítani kell, nem pedig szabályok között lehetővé tenni. A prostitúció visszaszorítása nem utópia: ezt bizonyítja a sikeres svédországi példa, ahol a kliensi magatartás korlátozása nyomán néhány év alatt radikálisan csökkent a prostitúcióba kényszerített nők és lányok száma.

Színvallásra szólítjuk föl Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és Lamperth Mónika belügyminisztert:

Óhajtják-e a törvény és a jogszabályok erejével elősegíteni, hogy a férfiak egy kisebbsége, egy a nőkereskedelemre szerveződött férficsoporttól pénzért a társadalom legsérülékenyebb rétegeiből származó nőket és lányokat használatra bérbe vehessen?

Az emberkereskedők és vásárlóik által a nők és lányok tízezrei ellen elkövetett erőszak, emberi személyek árucikként való forgalmazása - ez jelentené tehát az oly sokat hangoztatott esélyegyenlőség és társadalmi igazságosság programjának megvalósítását?


A Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom nevében


Adamik Mária
Betlen Anna
Csillag Ádám
Dögei Ilona
Elekes Irén Borbála
Forgács Zsuzsa
Juhász Géza
Kiss Anikó
Kurcz Éva
Morvai Krisztina
Pázmándy Györgyi
Szil Péter


Csatlakozott:
a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége (Ékes Ilona, elnök)
a Nőtárs Alapítvány (Csapó Ida, elnök)
a KIÚT Veled Egyesület Ökumenikus Segítségnyújtás a Prostitúció nélküli Világért (Csapó Emma, elnök)
az Esztertáska Alapítvány
Szegezdi Gabriella
Juhász Gábor, jogász-szociálpolitikus
Rapai Ágnes







 
logo
  a prostitúció visszaszorításáért
(C) copyright: Minden jog fenntartva - All rights reserved
Nyitóoldal