Az ún. "maffiatörvény"

1999. évi LXXV. törvény
a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról



Az Országgyűlés a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek visszaszorítása érdekében a következő törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

ALAPVETŐ SZABÁLYOK
A törvény célja, az eljárás soronkívülisége


1. § (1) E törvény célja, hogy - közigazgatási-jogi eszközök biztosításával - hatékonyabb védelmet nyújtson a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti, a bűnszervezet keretében elkövetett (Btk. 137. § 8. pont), illetve a bűnszervezet létrehozására (Btk. 263/C. §) irányuló bűncselekményekkel, valamint az e bűncselekményekkel összefüggő egyes jogsértő cselekményekkel szemben.
(2) Az e törvény egyes rendelkezéseivel érintett hatósági ügyekben soron kívül kell eljárni és határozatot hozni.
2. §

3. § Az e törvény alapján kirótt közrendvédelmi bírságot (12. §), valamint a légijármű üzemeltetőjével szemben külön törvény szerint kiszabható közrendvédelmi bírságot kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint, az ott megjelölt célra lehet felhasználni.

Értelmező rendelkezések


4. § E törvény alkalmazásában
a) üzlet: a rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kereskedelmi, illetve vendéglátó, idegenforgalmi és szálláshely-szolgáltató értékesítő hely;
b) üzemeltető: a működési engedéllyel rendelkező személy;
c) foglalkoztatott: az üzletben munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy;
d) az üzlet működésével függ össze: az a cselekmény, amely az üzlet területén az üzemeltető, foglalkoztatott tudomásával vagy közreműködésével valósul meg, illetve amelyet az üzemeltetőtől, a foglalkoztatottól elvárható, a rendes üzletmenet biztosítása érdekében szükséges intézkedés elmulasztása tesz lehetővé, feltéve, hogy - ez utóbbi esetben - az üzemeltető tud, vagy a tőle elvárható gondosság tanúsítása esetén tudhatott volna a foglalkoztatott mulasztásáról;
e) prostituált: az a személy, aki anyagi ellenszolgáltatásért szexuális szolgáltatást nyújt, függetlenül az ellenszolgáltatás nyújtásának időpontjától, illetve attól, hogy az ellenszolgáltatás a szexuális szolgáltatás igénybe vevőjétől vagy - a szolgáltatásra tekintettel - más személytől származik;
f) szexuális szolgáltatás: a prostituált olyan, a szolgáltatást igénybe vevővel való testi érintkezést is igénylő tevékenysége, amely a szolgáltatást igénybe vevő szexuális vágyának felkeltésére, illetve annak kielégítésére irányul;
g) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét;
h) védett övezet: a közterületnek az e törvény, illetve a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) képviselő-testülete rendeletében meghatározott azon része, ahol a prostituált a szexuális szolgáltatásra nem ajánlkozhat fel, szexuális szolgáltatást nem nyújthat, a védett övezetre vonatkozó tilalmakat a közterület e részén fekvő nyilvános helyre is alkalmazni kell;
i) türelmi zóna: közterületnek az önkormányzat rendeletében a prostitúció tömeges megjelenése esetén kijelölt azon körzete, ahol a prostituált szexuális szolgáltatásra felajánlkozhat vagy a szexuális szolgáltatására irányuló kezdeményezést elfogadhatja;
j) a prostitúció tömeges megjelenése: a prostituáltak folyamatos vagy idényjellegű nagyobb számú egyidejű megjelenése, olyan területi koncentrálódása, amely alkalmas a település nyugalmának megzavarására;
k) szexuális szolgáltatásra felajánlkozás: a prostituáltnak közterületen vagy nyilvános helyen máshoz címzett, a szexuális szolgáltatása nyújtására irányuló szóbeli felhívása (aktív felajánlkozás), a prostituáltnak a szexuális szolgáltatásra irányuló ráutaló magatartása (passzív felajánlkozás), illetve a szexuális szolgáltatást igénybe venni kívánó felhívásának elfogadása;
l) a szexuális szolgáltatás zaklató jellegű felajánlása: más személy mozgásának, illetve a más személy által vezetett jármű elindulásának, mozgásának megakadályozása, megzavarása, agresszív, szeméremsértő szóbeli felhívás, illetőleg a prostituált erre utaló magatartása;
m) a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás eltűrése: a nyilvános helyet üzemeltető, vagy az ott foglalkoztatott olyan magatartása, amely ösztönzőleg hat a prostituáltak folyamatos tevékenységére;
n) sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy műsorszolgáltatást nyújtó: a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény hatálya alá tartozó, időszaki lap, rádió- és televízióműsor, könyv, röplap, egyéb szöveges kiadvány, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más, a nyilvános közzététel szándékával készült tájékoztatást vagy műsort tartalmazó technikai eszköz előállításával, kiadásával és nyilvános közlésével kapcsolatos tevékenységet folytató természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaság;
o) nyilvános hely: közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely;
p) kábítószer-kereskedelemmel függ össze: az ország területére behozatallal, az ország területéről kivitellel, az ország területén átvitellel, kínálással, átadással, forgalomba hozatallal, illetve kereskedéssel elkövetett visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §); q)
r) illegális fegyverkereskedelemmel függ össze: a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §);
s) szervezett bűnözéssel függ össze: az a bűntett, amelyet bűnszervezet tagjaként (Btk. 137. § 8. pont) követnek el, illetve a bűnszervezet létrehozása (Btk. 263/C. §).

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

II. Fejezet

Az üzletek működésével összefüggő egyes közrendvédelmi szabályok


5. § (1) A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) az üzletet közbiztonsági érdekből a büntető- vagy szabálysértési eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra - a nyomozó, illetőleg a szabálysértési hatóság javaslatára - ideiglenesen bezárathatja, ha megállapítja, hogy az üzlet működésével összefüggésben az üzlet üzemeltetőjével vagy foglalkoztatottjával szemben önbíráskodás (Btk. 273. §), csalás (Btk. 318. §), rablás (Btk. 321. §), kifosztás (Btk. 322. §), zsarolás (Btk. 323. §) elkövetése miatt büntető-, illetve szabálysértési eljárás indult.
(2) A jegyző, a nyomozó, illetve a szabálysértési hatóság javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott érdekből és időtartamra az üzletet ideiglenesen akkor is bezárhatja, ha az üzlet működésével összefüggésben emberrablás (Btk. 175/A. §), emberkereskedelem (Btk. 175/B. §), embercsempészés (Btk. 218. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (Btk. 205. §), kitartottság (Btk. 206. §), kerítés (Btk. 207. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/B. §), vagy a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 143. §-ában meghatározott tiltott kéjelgés, valamint a szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (Sztv. 144. §) miatt indul büntető- vagy szabálysértési eljárás.
(3) A jegyző az üzlet működési engedélyét visszavonja a szabálysértési, illetőleg a nyomozó hatóság javaslatára, ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt, illetve szabálysértést bírósági vagy hatósági határozat jogerősen megállapította.
(4) Az üzlet bezárását, valamint a működési engedély visszavonását elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

6. § Ha az üzlet bezárását, vagy a működési engedély visszavonását az 5. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárást folytató szerv indokoltnak tartja, az eljárás megindításáról, illetve a jogerős ügydöntő határozatáról értesíti a működési engedélyt kiadó jegyzőt. Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a bírósági ügydöntő határozatról az ügyben eljáró nyomozó hatóságot is értesíteni kell.

III. Fejezet

A prostitúció kezelésének egyes közrendvédelmi szabályai


7. § (1) Védett övezet:
a) a közútnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló területe;
b) az autópályától, az autóúttól, illetve lakott területen kívül az egy-, illetve kétszámjegyű főútvonaltól számított 100 méteren belüli terület;
c) lakott területen a főútvonaltól számított 50 méteren belüli terület;
d) a népképviseleti, közigazgatási, bírósági, ügyészi szervek, valamint diplomáciai és konzuli képviseletek és az ezzel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és tagjaik elhelyezésére szolgáló épületek, köz- és felsőoktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, szociális, közművelődési feladatok ellátására rendelt épületek, a személyforgalom célját szolgáló terminálok (repülőtér, pályaudvar, hajóállomások), a nyilvántartásba vett egyházak szertartásaira szolgáló intézmények, a fegyveres erők objektumai, valamint a temetkezési és egyéb kegyhelyek területén, illetve a közterületen azoktól számított 300 m távolságon belüli terület;
e) az olyan mellékutcák, ahol a kiskorúak oktatását, nevelését, gyógyítását, tartós elhelyezését szolgáló, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény működik.
(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott távolságot közterületen az épület, illetőleg a közút határvonalának bármely pontjától lehet számítani.
(3) A többlakásos ház közös tulajdonban vagy használatban álló területén, közterületen elhelyezett létesítményekben, illetőleg járműben, valamint a védett övezeten belül a nem lakás céljára szolgáló helyiségben a prostituált szexuális szolgáltatást nem nyújthat.

8. § (1) Az önkormányzat a prostitúció tömeges megjelenése esetén rendeletében egy türelmi zónát jelölhet ki. Kivételesen - ha egy türelmi zóna kijelölése nem lehetséges - több türelmi zóna is létesíthető. A közterületi prostitúció folyamatos észlelése esetén türelmi zóna kijelölése nem mellőzhető az ötvenezer lélekszám feletti települések esetében.
(2) Az önkormányzat rendeletében a 7. §-ban meghatározott védett övezeteken kívül a közterület más részein, illetve az ott működő egyes nyilvános helyeken is megtilthatja a prostituáltak tevékenységét.
(3) Türelmi zóna létesítése esetén az önkormányzat - kivételesen - a 7. § (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott távolsági korlátozásoktól akkor térhet el, ha a zóna határvonala másként nem jelölhető ki.
(4) Az önkormányzat a védett övezeteken kívül időben is korlátozhatja a prostituáltak tevékenységét. Az önkormányzat e jogosultságát - türelmi zóna kijelölése esetén - a zónában folyó közcélú rendezvények időtartama alatt is érvényesítheti.

9. § (1) A prostituált a szexuális szolgáltatása igénybevételére csak 18. életévét betöltött személyt hívhat fel, illetőleg csak 18. életévét betöltött személy erre irányuló ajánlattételét fogadhatja el.
(2) Tilos a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás mást, illetőleg másokat zaklató módja.
(3) A prostituált szexuális szolgáltatásra akkor ajánlkozhat fel, ha rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással.

10. § Tilos a védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhívni, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadni.

11. § Tilos írásban, kép- vagy hangrögzítő, illetve más berendezés útján más személy szexuális szolgáltatását felajánlani, azt reklámozni vagy ilyen cselekményekben közreműködni.

12. § (1) Ha a sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy műsorszolgáltatást nyújtó a 11. §-ban, illetve más jogszabályban foglaltakat megszegve közreműködik szexuális szolgáltatás reklámozásában, a szervezet üzemeltetője - ennek hiányában a szervezet - a szolgáltatás egyszeri hirdetését alapul véve reklámonként ötszázezer forinttól egymillió forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújtható.
(2) Az eljáró szerv a 11. §-ban foglalt rendelkezések ismételt megsértése esetén az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása mellett elrendelheti a jogsértő reklámot közzétevő sajtótermék vagy szabadtéri reklámhordozó jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy - ha ez nem lehetséges - megsemmisítését.
(3) A közrendvédelmi bírság alkalmazása a Rendőrség hatáskörébe tartozik.

(...)

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

VIII. Fejezet

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések


61. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit - a II., III. és az V. fejezetben foglaltak kivételével - a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A törvény 15. §-ának (2) bekezdése, 19. §-ának (1) bekezdése, 33. §-a, valamint a 74. §-ának (2) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 28. §-ban a szabálysértési hatóságra, illetőleg a szabálysértési hatóság által elrendelt kiutasításra vonatkozó rendelkezéseket külön törvény lépteti hatályba.
(3) A 64-67. § rendelkezései a kihirdetést követő 8. napon lépnek hatályba.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg - a 63. §-ban foglalt módosításra figyelemmel - lép hatályba a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 605. §-ának (8)-(12) bekezdése.
(5) 1999. december 31-ig ahol az 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 67/A. § (1) bekezdése bűncselekmény megalapozott gyanúját említi, azon alapos gyanút, ahol a feljelentés határozattal történő elutasítását említi, azon a nyomozás megtagadását kell érteni.

(...)


62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a közrendvédelmi bírságokból befolyó pénzösszegek felhasználásának célját és eljárási szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy - a prostitúció kezelésének közrendvédelmi szabályai érvényesülése érdekében - rendeletben szabályozza az egészségügyi vizsgálatok, illetve az ilyen vizsgálatokat folytató egészségügyi intézmények körét, a nemi úton terjedő betegségek létét vagy hiányát tanúsító orvosi igazolás tartalmi követelményét, kiadásának rendjét.
(3) A települési önkormányzat képviselő-testülete, fővárosban a fővárosi közgyűlés - a kerületi önkormányzatok képviselő-testületeivel egyeztetve - a prostitúció folytatásának további szabályait, így különösen a közterületnek a védett övezeten kívüli területen védetté nyilvánított más részeit, a védett övezeten kívül működő egyes, védetté nyilvánított nyilvános helyek meghatározását, a prostitúció tömeges megjelenésének tartalmi követelményeit, a türelmi zóna kijelölésének részletes szabályait rendeletben állapíthatja meg.
(4) Ha a prostitúció tömeges (4. § j) pont), az 50 000 lélekszám feletti település önkormányzatának képviselőtestülete (fővárosban a fővárosi közgyűlés) a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül, ha pedig a jelenség a törvény hatálybalépése után válik tömegessé, ennek megállapításától számított kilencven napon belül köteles a türelmi zóna kijelöléséről a rendeletet megalkotni. A türelmi zóna helyének kijelölése tekintetében egyetértési jogot gyakorolnak azok a kerületi önkormányzatok, amelyek az egyeztetés során vállalják, hogy a saját területükön türelmi zónát alakítanak ki.


(...)







 
logo
  a prostitúció visszaszorításáért
(C) copyright: Minden jog fenntartva - All rights reserved
Nyitóoldal